Hozamemelkedés mellett értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A 12 hónapos diszkontkincstárjegyre nagyon visszafogott volt a befektetői érdeklődés, de így is ráemelt az Államadósság Kezelő Központ az eladott mennyiségnél a meghirdetetthez képest, amivel párhuzamosan az átlaghozam 6% közelébe ugrott. A 3 és 7 éves államkötvényekért viszont tolongtak a befektetők, sokkal többet vettek volna, mint a meghirdetett mennyiség, így itt jócskán megemelte az értékesített volument az ÁKK, és ezzel párhuzamosan az átlaghozam esett a 3 éves fix kamatozású papírnál.
Február 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek, kivéve egyet.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt, az Exim eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesét nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.
Az új feladatokkal kibővült Nemzetgazdasági Minisztérium működését mutatta be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezére. Elismerte beszédében, hogy tavaly emelkedett a GDP-arányos államadósság. Kérdésünkre kifejtette az államadósság emelkedésének elsődleges okait: ez a forint gyengülése volt, a rosszabb GDP-növekedés, valamint az Eximbank adósságának elszámolása. A nemzetgazdasági miniszter egyúttal adókönnyítéseket is előrevetített a kisebb vállalkozások számára. Azt is kiemelte, hogy nem hisz az áfacsökkentésben, mert ennek a hatását a kereskedelmi szereplők azonnali lenyelik. A kedd reggeli sajtóeseményen az is kiderült: a következő 1-2 hónapban a nemzetgazdasági miniszter a nagy összegeket megmozgató prémium magyar állampapír kérdésével is kiemelten foglalkozik. Ennek kapcsán fontosnak tartotta leszögezni: a magyar állam finanszírozása ebből a szempontból is biztosított.
Szarvas Ferencet, több állami nagyvállalat volt vezetőjét, a MAVIR volt Felügyelőbizottsági tagját nevezte ki a Felügyelőbizottság január 1-től a MAVIR vezérigazgatójának - derült ki a villamosenergia rendszerirányító honlapján megjelent közleményből. Ezzel párhuzamosan a testület Szarvast az Igazgatóság tagjává választotta.
Magyarország új zöldkötvényeket bocsát ki a nemzetközi piacokon kedden. Az euróban denominált kötvények két különböző, hosszú lejárati idővel mennek a befektetők elé.
A Pénzügyminisztérium szilveszter napjának délutánján azt jelentette be, hogy ma újabb, 462 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza az Államadósság Kezelő Központ a Magyar Állam nevében eljárva a Magyar Nemzeti Banktól. Emögött az volt a motiváció, hogy teljesüljön az év végére az a cél, hogy a GDP-arányos államadósság ráta alacsonyabb legyen, mint a tavaly év végi szint. Az MNB is kiadott egy közlemény, amelyből kiderült, hogy még mennyi állampapír maradt a birtokában.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
A július első felében látott két eseményhez hasonlóan a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción is a meghirdetetthez képest kevesebb papírt tudott eladni az Államadósság Kezelő Központ a gyenge vételi érdeklődés miatt.
Meglódultak a lakossági állampapírok értékesítési számai: az ÁKK közlése szerint múlt héten mindegyik lakossági papír kereslete nőni tudott, a legtöbbet a FixMÁP-ból vették a magyarok, ezt a bónusz állampapír, majd a MÁP Plusz követte.
A magyar állam által az elmúlt években felvett devizahitelek közül egyértelműen ez az 1 milliárd eurós kínai banki hitel a legnagyobb, amelyet elsőként a Portfolio vett észre az Államadósság Kezelő Központ statisztikájában, miközben a magyar állam nemzetközi devizakötvény kibocsátásai közül ez a kisebbek közé tartozik. Az, hogy ez az 1 milliárd eurós tétel sok, vagy kevés, viszonyítás kérdése: attól függ, hogy a magyar adósságelemek közül melyikhez képest vizsgáljuk. Elvégeztük ezt a vizsgálatot és röviden bemutatjuk az eredményeket.
Az elmúlt két hónap leggyengébb, és az idei év második leggyengébb értékesítési számait hozta a múlt hét a lakossági állampapíroknál. A második legnépszerűbb Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) esélyeit rontja, hogy péntektől csökkenni fog a kamata.
A dollárral szemben is nagy a romlás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nemcsak a támogatásokat kéri vissza, a kamatot is.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
