Rosszul indult az év a magyarok pénztárcájára nézve, januárban és februárban is meglepően fájdalmas inflációs adatok érkeztek. Erre reagálva az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank jóval feljebb tolta az idei évre szóló inflációs várakozását, és hasonló reakció várható a piaci elemzőktől is, akik már a februári adat ismerete előtt 5%-ra várták az idei drágulás ütemét. Az már borítékolható, hogy a kormány 3,2%-os terve nem fog teljesülni, ez pedig – furcsa módon – remek hír egy bizonyos befektetői csoportnak, a Prémium Magyar Állampapírral rendelkezőknek. Vajon érdemes kiszállni a PMÁP-ból a rekordösszegű kamatok bezsebelését követően? Vagy ismét ránk törhet az inflációs rém, olyannyira, hogy megérje ellene inflációkövető kötvényekkel védekezni? Esetleg valamelyik másik állampapír lesz a győztes alternatíva? Mutatjuk a legjobb hozammal kecsegtető stratégiákat.
Három magyar államkötvényből tartott csütörtökön aukciót az Államadósság Kezelő Központ, és bár nem volt kiugró a vételi érdeklődés, de ezzel együtt is a meghirdetettnél többet sikerült eladnia, igaz az elmúlt hetek nyomán magasabb hozamszintek mellett. Az 55 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiség helyett végül 86,5 milliárd forintnyit értékesített az ÁKK, 6,76-7,09% közötti átlaghozamok mellett.
Hozamemelkedés mellett értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A 12 hónapos diszkontkincstárjegyre nagyon visszafogott volt a befektetői érdeklődés, de így is ráemelt az Államadósság Kezelő Központ az eladott mennyiségnél a meghirdetetthez képest, amivel párhuzamosan az átlaghozam 6% közelébe ugrott. A 3 és 7 éves államkötvényekért viszont tolongtak a befektetők, sokkal többet vettek volna, mint a meghirdetett mennyiség, így itt jócskán megemelte az értékesített volument az ÁKK, és ezzel párhuzamosan az átlaghozam esett a 3 éves fix kamatozású papírnál.
Február 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek, kivéve egyet.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt, az Exim eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesét nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.
Az új feladatokkal kibővült Nemzetgazdasági Minisztérium működését mutatta be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezére. Elismerte beszédében, hogy tavaly emelkedett a GDP-arányos államadósság. Kérdésünkre kifejtette az államadósság emelkedésének elsődleges okait: ez a forint gyengülése volt, a rosszabb GDP-növekedés, valamint az Eximbank adósságának elszámolása. A nemzetgazdasági miniszter egyúttal adókönnyítéseket is előrevetített a kisebb vállalkozások számára. Azt is kiemelte, hogy nem hisz az áfacsökkentésben, mert ennek a hatását a kereskedelmi szereplők azonnali lenyelik. A kedd reggeli sajtóeseményen az is kiderült: a következő 1-2 hónapban a nemzetgazdasági miniszter a nagy összegeket megmozgató prémium magyar állampapír kérdésével is kiemelten foglalkozik. Ennek kapcsán fontosnak tartotta leszögezni: a magyar állam finanszírozása ebből a szempontból is biztosított.
Szarvas Ferencet, több állami nagyvállalat volt vezetőjét, a MAVIR volt Felügyelőbizottsági tagját nevezte ki a Felügyelőbizottság január 1-től a MAVIR vezérigazgatójának - derült ki a villamosenergia rendszerirányító honlapján megjelent közleményből. Ezzel párhuzamosan a testület Szarvast az Igazgatóság tagjává választotta.
Magyarország új zöldkötvényeket bocsát ki a nemzetközi piacokon kedden. Az euróban denominált kötvények két különböző, hosszú lejárati idővel mennek a befektetők elé.
A Pénzügyminisztérium szilveszter napjának délutánján azt jelentette be, hogy ma újabb, 462 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza az Államadósság Kezelő Központ a Magyar Állam nevében eljárva a Magyar Nemzeti Banktól. Emögött az volt a motiváció, hogy teljesüljön az év végére az a cél, hogy a GDP-arányos államadósság ráta alacsonyabb legyen, mint a tavaly év végi szint. Az MNB is kiadott egy közlemény, amelyből kiderült, hogy még mennyi állampapír maradt a birtokában.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
A július első felében látott két eseményhez hasonlóan a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción is a meghirdetetthez képest kevesebb papírt tudott eladni az Államadósság Kezelő Központ a gyenge vételi érdeklődés miatt.
Meglódultak a lakossági állampapírok értékesítési számai: az ÁKK közlése szerint múlt héten mindegyik lakossági papír kereslete nőni tudott, a legtöbbet a FixMÁP-ból vették a magyarok, ezt a bónusz állampapír, majd a MÁP Plusz követte.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bjorn Lomborg írása.
A magyar tőzsde zárva lesz.
Nehezen áthidalhatók a gondok.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
